Leírás
:
5. INDOKLÁS 5.1. A 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 2025. február 9-től hatályba lépő módosítása szerinti sza-badszedéses szolgáltatás (önkiszolgáló étkezés) a hagyományos tálalási modellnél emeltebb színvonalat képvisel, azaz kedvezőbb szolgáltatási megoldás a Megrendelő és a fogyasztók szempontjából, mert: • a fogyasztók nem ételsoronként (A-B menü), hanem fogásonként és komponensenként (pl. rántott hús, rizs/burgonyaköret/saláta, leves) válogathatják össze az aznapi ebédjüket saját maguk a rendelkezésükre álló önkiszolgáló pultokból; • a szabadszedéses szolgáltatásban az A-B menünél szélesebb választék (salátákkal, önte-tekkel, hideg ételekkel -pékáru, margarin, sajt stb.) áll a fogyasztók rendelkezésére; • minden fogásból annyit és annyiszor szed a fogyasztó, ahányszor szeretne, ugyanakkor az életkori sajátosságoknak megfelelő referenciaadag mennyiség mintaétel formájában ki van helyezve az étteremben; • a szabadszedéses modell sokkal rugalmasabbá teszi az étkezési időt, egyidejűleg több fo-gyasztó fér hozzá a pultokhoz, ezáltal hamarabb jutnak ételhez, növekszik az étkezésre fordítható idő; • kevesebb ételmaradék termelődik. 5.2. A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt; szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át; és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, valamint illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. 5.3. A Közbeszerzési Hatóság vonatkozó útmutatójában foglaltak alapján a Kbt. 141. § (2) bekez-désének a) pontja szerinti uniós értékhatár esetén a felek a szerződés módosításakor irányadó uniós értékhatárt jogosultak figyelembe venni. A szerződés ellenértékével összefüggő tartalmi elemek módosítása esetén minden esetben követelmény, hogy azok változásának az ellenér-tékkel összefüggőnek és az ellenérték változása mértékével arányosnak kell lenniük. 5.4. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerint további feltétel, hogy a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedjék az eredeti szerződés jellegéhez. A szerződés álta-lános jellege körében az Európai Parlament és a Tanács a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelve (a továbbiakban: Irányelv) (109) preambulumbekezdése ad eligazítást. E szerint a szerződés általános jellegét megváltoz-tatja az, ha a megvalósítandó, illetve beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgálta-tásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mi-vel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás. 5.5. Az Ajánlatkérő módosult igényei nyomán bevezetni kívánt, menüválasztásos tálalás helyett úgynevezett szabadszedéses (önkiszolgáló) tálalási forma eredményeként a Vállalkozó nyers-anyagköltsége érdemben megemelkedik ezen étkezések vonatkozásában. A Felek rögzítik, hogy a szabadszedéssel nem érintett intézményekben továbbra is az ere-deti szerződésben meghatározottak szerint biztosítja Vállalkozó az étkeztetést. 5.6. A módosítás nem olyan beszerzési igényt fedez, amely az eredeti szerződés megkötésekor is látható volt és egyúttal a módosítás a Kbt. 142. § (3) bekezdésének tükrében is jogszerűnek minősül, azaz: a szerződés módosítása nem arra irányul, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlatte-vőként szerződő felet mentesítse az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei – ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), és ugyanígy nem is arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indoko-latlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat. 5.7. Az ellenszolgáltatás emelkedésének mértéke az eredeti szerződés értékének 2,26%-a. Megál-lapítható, hogy a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése (a Szerződés teljesidőtartamára vetítve nettó 30.428.030 Ft) nem éri el az uniós értékhatárt (amelynek összege a szer-ződésmódosítás aláírásakor nettó 287 137 500 Ft) és nem éri el az eredeti szerződés értékének (a Szerződés teljesidőtartamára vetítve nettó 1.347.097.723 Ft) 10%-át (134.709.772 Ft) sem. 5.8. A módosítás nyomán nem változik a szerződés keretében ellátandó feladatok köre, ily módon a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, valamint illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. A szerződés ellenértékével összefüggő tartalmi elemek (tálalási techno-lógia) módosítása az ellenértékkel összefüggő és az ellenérték változása mértékével arányos. 5.9. A Kbt. 141. § (3) szerint jelen szerződésmódosítás a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire terjed ki, amelyek az érték változásával összefüggenek. A szerződésmódosítás utáni ellenérték: egy napra vetített összesített ellenszolgáltatási összeg (nettó Ft) 6 488 997,06 Ft. A szerződésmódosítást megelőző és módosítást követő időtartam: tárgyi szerződésmódosítás keretében nem változott. Ajánlatkérő 2024.11.21-n döntött egyoldalúan (a szerződés VII.1. és az ajánlati felhívás II.2.14) 2. pontjában foglaltak szerint) a szerződés 24 hónappal történő meghosszabbításáról.