További információk
:
1.) A hiánypótlás a Kbt. 71.§ rendelkezéseinek megfelelően biztosított. Ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást. 2.) Az alkalmassági feltételek és előírt igazolási módjuk a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbb! 3.) Ajánlattevőnek az ajánlatban csatolnia kell az EKR-ben rendelkezésre álló elektronikus űrlapként a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát. 4.) Ajánlattevőnek csatolnia kell nyilatkozatát a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja tekintetében. A nyilatkozatokat nemleges tartalom esetén is meg kell tenni. 5.) Ha ajánlatkérő az összegzésben a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt is meghatározza, úgy az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést. 6.) Az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként meg kell, hogy feleljen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. 7.) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározottakat. 8.) Felelősségbiztosítás: Építési-szerelési biztosítás előírt kárérték limitje: 1 milliárd Ft/esemény, 2 milliárd Ft/év. Tervezői felelősségbiztosítás előírt kárérték limitje: 100.000.000 HUF/esemény, 200.000.000 HUF/kárév. 9.) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját (Kbt.75.§ (6)bek.). 10) Ajánlatkérő a tárgyi eljárást a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján feltételes közbeszerzésként folytatja le. Ajánlatkérő Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 253. § (3) bekezdése, illetve a 254.§ (3)-(4) bekezdései alapján az alábbiakat rögzíti: A Kbt. 53. § (5) bekezdésére tekintettel az eljárás eredményességének vagy a szerződés megkötésének feltétele az állami beruházásokért felelős miniszternek a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleményének olyan tartalommal történő rendelkezésre állása, mely az eljárás eredményessé történő nyilvánítását vagy a szerződés megkötését nem akadályozza. A költségellenőrzést tartalmazó vélemény hiánya, vagy annak tartama – adott esetben – a Kbt. 131. § (9) bekezdése szerinti körülménynek minősül. Amennyiben a miniszter a 2024. évi LXXIV. törvény 253 § (3) bekezdése szerinti költségellenőrzésre vonatkozó véleményét, az ajánlatkérő által a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 45 napon belül, vagy a Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 25 napon belül nem adja meg az ajánlatkérő számára, a szerződés megköthető. 11) A nyertes ajánlattevő a próbaüzem tekintetében együttműködési megállapodást köteles kötni az üzemeltető Debreceni Vízmű Zrt.-vel a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott tervezet szerint. A próbaüzem során felmerülő normál üzemi költség az üzemeltetőt, míg az ezen felül jelentkező költségek Vállalkozót terhelik, melyek megfizetésére Vállalkozó az üzemeltető felé köteles. A normál üzem és a normál üzemen felüli költségek fogalmát a megállapodástervezet tartalmazza. 12) A gazdasági, műszaki és minőségi, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos szempontok vizsgálata során Ajánlatkérő megállapította, hogy a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel nem egyeztethető össze a műszaki és gazdasági ésszerűséggel. A beszerzés tárgyát képező két fő létesítmény elemei a műszaki és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve csak együttesen valósíthatók meg ugyanis csak ebben az esetben tud teljesülni az elvárt minőségű szürkevíz. A tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény megvalósulásának eredményeképpen előállított szürkevizet az ipari szereplők a saját vízigényeik teljes vagy részleges biztosításához használják fel, amely szürkevíz felhasznált mennyisége és minősége befolyásolja a közcsatornába közvetlenül, vagy közvetve kibocsátott technológiai szennyvíz mennyiségét és minőségét, ezáltal a beszerzés másik fő létesítményét, az ipari szennyvíztisztító teleprész tisztítási technológiáját is befolyásolhatja. Az ipari szennyvíztisztító telep technológiai elemei és a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény technológiai elemei egymástól mennyiségileg és minőségileg is függenek, ami abból adódik, hogy a két létesítmény csővezetékekkel összekötött. Az ipari szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvíztisztító telep rács és homokszűrt szennyvizét használja a szükséges mértékben, a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény pedig a kommunális utóülepített szennyvizet. Ennek hatására a létesítmények elemei és egyúttal a technológiai méretezésük, műszaki tartalmuk elválaszthatatlan egymástól. Mind az ipari szennyvíztisztító létesítményelem, mind pedig a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítményelem a meglévő kommunális szennyvíztisztító telep bővítéseként valósul meg, így csak egy engedélyezési eljárás keretében kezelhető, ugyanis fennállna annak a lehetősége, hogy a létesítményelemek elkészültét követően a kommunális szennyvíztisztító telep üzemeltetési engedélyét módosítani kellene. Engedélyezési oldalról tehát nem választható le egyik létesítményelem sem a meglévő szennyvíztisztító telepről, mivel a beérkező és elfolyó szennyvíz mennyiségi és minőségi paramétereit a létesítményelemek működése alapjaiban határozza meg az elvezetett kommunális szennyvízzel és a visszavezetett nagy mennyiségű csurgalékvízzel együtt. A meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitás-helyreállító fejlesztése és az újonnan létesülő tisztított szennyvíz továbbtisztító létesítmény funkcionálisan szorosan összekapcsolódó egységet képeznek, ezért a két beruházási elem egymástól el nem választható módon függ össze műszaki-technológiai és üzemeltetési szempontból egyaránt. A továbbtisztító létesítmény kizárólag a meglévő szennyvíztisztító telep által előállított tisztított szennyvizet fogadja, így a továbbtisztítási folyamat megbízható működésének alapfeltétele a meglévő tisztítótelep kapacitásának és technológiai hatásfokának helyreállítása és biztosítása. A meglévő telep fejlesztése nélkül nem garantálható az olyan vízminőség és hidraulikai stabilitás, amelyre a továbbtisztító technológia tervezhető, illetve hosszú távon üzembiztos módon működtethető. 13) Jelen eljárás kivitelezésre és tervezésre irányul, mely eljárástípus alkalmazhatóságának kivételessége megalapozott a következők szerint. Ajánlatkérő az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet és a Déli Gazdasági Övezet, mintegy 1100 ha nagyságú területét befektetési célú, ipari parki funkciót betöltő hasznosításra szánja. Az ide betelepülő ipari szereplők a gyártási folyamataik során jelentős mennyiségű vizet használnak, melyet Debrecen Megyei Jogú Városa Magyarországon először és egyedülálló módon – az ivóvíz felhasználását minimálisra csökkentve - tisztított szennyvízzel, úgynevezett szürkevízzel kívánja biztosítani, ezzel nagymértékben elősegítve a fenntartható vízgazdálkodást. Az ipari szennyvizek szakszerű és korszerű kezelésének biztosítására új szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia megvalósítása érdekében jelen eljárás keretében ipari szennyvíztisztító teleprész fejlesztése, továbbá egy tisztított szennyvíz újrahasznosító teleprész létesítése szükséges. A fejlesztéssel kapcsolatos létesítmények tervezése és kivitelezése nem választható el egymástól, mert a tervezés során meghatározott technológiai és műszaki megoldások alapvetően befolyásolják a kivitelezés folyamatát és annak minőségét. Az ilyen típusú fejlesztések során nem standard, kvázi késztermék, vagy tipizált technológiai sor adja a műszaki tartalmat, hanem a kivitelező cég tudja/képes a helyszínre – jelen esetben víz-szennyvíz adottságokra (mennyiség és minőség) – megtervezni a létesítményeket. Egy rendkívül komplex technológiákat igénylő építmény, mely esetében nagy valószínűséggel fennáll a lehetőség, hogy az építési munkálatok során felmerülő problémák és kihívások megoldása az eredeti tervek módosítását teszi szükségessé, amit a tervezőkkel való folyamatos konzultációval lehet hatékonyan kezelni. A tervezési fázisban figyelembe vett az ipari parkokba betelepülő befektetők felé a hasznosított szürkevíz minőségére tett szerződéses vállalások, környezeti, jogszabályi és fenntarthatósági szempontok csak akkor érvényesülhetnek maradéktalanul, ha a kivitelezés is ezek mentén zajlik. A fejlesztés során a meglévő működő szennyvíztisztítótelep egyéb funkcióinak folyamatos üzemelését biztosítania kell a kivitelezés ideje alatt is, így annak zavartalan működése sokkal jobban biztosítható, ha minimális organizációval egy szereplő végzi mindkét feladatot. Az integrált megközelítés biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon is megbízhatóan és gazdaságosan működjön, mivel a tervezési és a kivitelezési feladatok egy kézben történő összpontosulása minimalizálja a késedelmeket és a költségtúllépések kockázatát, ami mindkét fél számára kedvező eredményt biztosít. A fenti túlmenően a Kormány a fejlesztést a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 75/2015. (III. 30.) Korm.rend. kiemelt beruházásnak minősítette, mellyel együtt a rendelet 6. melléklet 9. pontjában foglalt táblázatban felsorolt egységes országos vetületi rendszer (EOV) szerinti koordináták által lehatárolt, fejlesztéssel érintett terület esetében sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazását is biztosítja.