Leírás
:
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 187. § (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott hatáskörében a Közbeszerzési Hatóság (továbbiakban: Hatóság) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során a 2016. évi CL. törvény alapján hatósági ellenőrzés keretében – a 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet által meghatározott részletes szabályok szerint – ellenőrzi a szerződések teljesítését és módosítását, a tervpályázati eljárás eredményét. A Hatóság SZEF-00216/2024 iktatószámon megindította a szerződés-ellenőrzési eljárását. A Hatóság SZEF-00216/32/2024 iktatószámú jegyzőkönyvben (továbbiakban: Jegyzőkönyv) rögzítette a szerződés-ellenőrzési eljárás eredményét, és SZEF-00216/34/2024 iktatószámú levélben tájékoztatta a Bérlőt az eljárás lezárásáról. A Jegyzőkönyv 26. pontja az alábbit rögzíti: „26. A Szerződés teljesítése: Az ellenőrzött szervezetek a Szerződés teljesítésével összefüggésben a Hatóság rendelkezésére bocsátották többek között a Szerződést, annak módosítását, gépüzemnaplókat, menetleveleket, az eszközökre vonatkozó egyedi megrendeléseket, az eszközök átadását tanúsító dokumentumokat, oktatási jegyzőkönyvet, a számlákat, az ellenérték kiegyenlítését igazoló banki igazolásokat. A szerződő felek nyilatkozatai alapján a felhívás II.2.14) pontjában rögzített „A rendelkezésre álló keretösszeg mértéke nettó 190 000 000 Ft; lehívási kötelezettség: minimum ennek 75%-a” ajánlatkérői lehívási kötelezettség nem teljesült. Ajánlatkérő összesen a rendelkezésére álló keretösszeg 68,86 %-a mértékben, nettó 130.850.380,- Ft összegben hívott le a Szerződés hatálya alatt. Az ellenőrzött szervezetek nyilatkozatai szerint a felek a lehívási kötelezettség viszonyítási alapjának meghatározása tekintetében a Szerződést nem módosították. A Hatóság rendelkezésére álló dokumentumok alapján az ajánlatkérői lehívási kötelezettség mértéke a Szerződés teljesítése során nem valósult meg, a szerződő felek a felhívás II.2.14) pontjában rögzített értéktől eltértek, mely alapján feltételezhetően módosították a Szerződést a lehívási kötelezettség mértéke tekintetében. A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési szerződést írásban kell megkötni. A Kbt. 2. § (8) bekezdése szerint „A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.” A Ptk. 6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat] kimondja, hogy: „(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. (2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.” Fentiekben foglaltakra tekintettel a szerződő felek között létrejött szerződés módosítása csak a kötelező alakiság megtartásával, írásban történhetett volna. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre háttérjogszabályként alkalmazandó Ptk. a szerződésmódosításra vonatkozó kötelező alakiság hiánya esetén az egyező akaratot tekinti egyetlen olyan elemnek, amely alapján a szerződő felek magatartása tartalmilag szerződésmódosításnak minősülhet. A Ptk. 6:94. § [A szerződés alaki hibájának orvoslása] értelmében: „(1) Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja. (2) A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban az esetben is semmis, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.” A Hatóság szerint azzal, hogy Ajánlatkérő a felhívásban rögzített lehívási kötelezettségének nem tett eleget, Nyertes ajánlattevő az ajánlatkérői eseti megrendeléseknek megfelelően teljesített a felek szerződésmódosításra irányuló egyező akaratát igazolja. A szerződés-ellenőrzési eljárás során olyan dokumentum vagy nyilatkozat nem került csatolásra, mely szerint a lehívási kötelezettség mértéke tekintetében a felek között vita lett volna. A fentiek alapján, a Hatóság szerint a szerződésmódosítás a Kbt. 141. § (6) bekezdésének megfelelhet, mivel a lehívási kötelezettség csökkent mértékére tekintettel nem határoz meg olyan feltételeket, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét tették volna lehetővé. A módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát nem a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, valamint a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest nem terjeszti ki jelentős új elemre.