Leírás
:
Részvételre jelentkezőnek (kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek) a részvételi jelentkezésben a Kbt. 67. § (1)-(2) bek., valamint a Kr. 1. § (1) bek. szerint az EEKD benyújtásával előzetesen igazolnia kell, hogy az alkalmassági feltételnek megfelel. Ajánlatkérő a formanyomtatvány IV. részében nem kéri a részletes információk megadását, elegendő a IV. α (alfa) pont kitöltése. Közös részvételre jelentkezők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kr. 1. § (7) bekezdésére. A Kbt. 69. § (4)-(7) bek. alapján felhívott ajánlattevők az alkalmasságukat az alábbiak szerint kötelesek igazolni: P/1.: Ajánlattevőnek a Kr. 19. § (1) bek. c) pontja alapján csatolnia kell az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évből, a közbeszerzés tárgyából származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevételről szóló egyszerű nyilatkozatát, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg működését, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. A Kr. 19. § (3) bek. alapján ha az ajánlattevő olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról. A Kbt. 65. § (6),(8), (11)-(12) bek., és a Kr. 19. § (7) bek. megfelelően irányadó. A Kbt. 65. § (6) bek. alapján, a P/1. pontban meghatározott követelménynek a közös részvételre jelentkezők együttesen, az árbevételeik összeadásával is megfelelhetnek. A P/1. pont szerinti alkalmassági követelménynek elegendő, ha a közös részvételre jelentkezők egyike megfelel, így elegendő, ha csak az egyik csatolja be a P/1. pont szerinti igazolást. Amennyiben a részvételre jelentkező (a gazdasági szereplő) működését később kezdte meg (és ezért nem rendelkezik közbeszerzés tárgya szerinti árbevételi adattal az előző három lezárt üzleti évben), úgy a tevékenysége megkezdése óta eltelt üzleti évek közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele összegének kell elérnie az előírt összeget. Amennyiben AT nyilatkozatában kevesebb, mint három lezárt üzleti évet mutat be, amelyből azonban megállapítható az alkalmassági követelménynek való megfelelése, AK nem rendel el hiánypótlást a be nem mutatott lezárt üzleti év/évek tekintetében. Az igazolás módjával kapcsolatban további információ a dokumentációban található. Az alkalmasság minimumkövetelményei: P/1.: Alkalmatlan a részvételre jelentkező, ha a felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgya szerinti általános forgalmi adó nélkül számított (nettó) árbevétele összesen nem éri el legalább a nettó 1,5 milliárd Ft értéket. Közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel lehet: országos közúti infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos teljeskörű megvalósíthatósági tanulmány és/vagy teljeskörű engedélyezési és/vagy teljeskörű kiviteli terveinek elkészítése AK: - „országos közút” alatt a közutak igazgatásáról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet 8. § (1) bek. szerinti fogalmat érti, ide nem értve a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet 8. § (1) bek. cd) pontjában írtakat; - „teljeskörű megvalósíthatósági tanulmány” alatt az építési beruházás szükségességét, elemzéseit és nyomvonalvizsgálatát tartalmazó tervet érti, amely minimálisan az alábbiakat tartalmazza: fejlesztési igény az érintett térségben a meglévő közlekedési hálózatok értékelése alapján, alkalmazott módszerek és feltételezések a forgalmi elemzések, változatelemzés, projekt elemzés, modellezés, költség-, és időkalkuláció különböző szempontjai – többek között műszaki, intézményi, gazdasági és környezetvédelmi kritériumok – alapján, végül összességében a társadalmi hasznosság mérlegelése. - „teljeskörű engedélyezési terv” alatt az építési engedély megszerzéséhez szükséges, valamennyi tervdokumentációt tartalmazó engedélyezési tervet érti; - „teljeskörű kiviteli terv” alatt az építési engedély/határozat alapján készített, az építmények megvalósítására is alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó tervet érti.