További információk
:
1.) A részekre történő ajánlattétel kizárásának indoka: Az Ajánlatkérő a gazdasági, műszaki és minőségi szempontok, valamint a szerződés teljesítésének követelményeit megvizsgálva megállapította, hogy a közbeszerzés részekre történő bontása műszakilag lehetetlen, és nem egyeztethető össze az ésszerű teljesítéssel. A beszerzés tárgyát képező almaválogató gépsor egy egységes, komplex rendszer, amelynek komponensei kizárólag szoros műszaki integrációban képesek működni. A rendszer egyes elemei – például a beürítő robot, az osztályozó egységek, a mérőberendezések, a száraz ládatöltők és a csomagoló asztal – nem csupán önálló műszaki eszközök, hanem olyan alrendszerek, amelyek egy központi vezérlőrendszeren keresztül együttműködnek. Ez a műszaki egységesség elengedhetetlen a rendszer zökkenőmentes működéséhez, a pontos mérési eredmények biztosításához, valamint a gyümölcsök kíméletes kezeléséhez. Az egyes részek külön szállítóktól történő beszerzése esetén ezen alrendszerek közötti kompatibilitás nem garantálható, ami a teljes rendszer működésképtelenségéhez vezetne. Egyetlen szállító általi megvalósítás nemcsak a rendszer műszaki integrációját biztosítja, hanem a garanciális ügyintézés, a karbantartás és az üzemeltetés egységességét is. Az almaválogató gépsor bármely elemének hibája az egész rendszer teljesítményét érintené, ezért kulcsfontosságú, hogy a felelősség egyetlen szállítóhoz köthető legyen. Ez garantálja a hibák gyors és hatékony elhárítását, valamint a távkarbantartási funkciók megbízható működését. Továbbá, gazdasági szempontból is indokolt az egy szállítótól történő beszerzés. A nagyobb volumenű megrendelés kedvezőbb árakat eredményez, míg a logisztikai és szállítási költségek optimalizálása további megtakarítást jelenthet. Figyelemmel arra, hogy az almaválogató gépsor működése csak egységes rendszerként biztosítható, és a részekre bontott ajánlattétel műszakilag kivitelezhetetlen, az Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során a részekre történő ajánlattételt kizárja. 2.) Ajánlatkérő az eljárás során a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja. Ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, Ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást. 3.) Az ajánlati felhívás III.1.3.) P.1), M.1)-M.2) pontja szerinti alkalmassági feltétel és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbb! 4.) Az ajánlatot elektronikus formában kell benyújtani. Az elektronikus példánynak a teljes ajánlatot elektronikusan megjeleníthető formátumban (.jpeg, vagy .pdf) kell tartalmaznia egy vagy több file-ban. 5.) Ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt (azokat) a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat, valamint az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát. A nemleges nyilatkozatot is csatolni kell. 6.) A Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. 7.) Ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2a) bekezdése alapján jelen felhívásban vagy az egyéb közbeszerzési dokumentumokban előírt dokumentumok tekintetében elfogadja az egyszerű másolatban történő benyújtást. 8.) Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Nemleges nyilatkozat is csatolandó! 9.) Ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot alkalmazza. 10.) Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározottakat. 11.) Szerződést biztosító mellékkötelezettségek: - Késedelmi kötbér: A késedelmi kötbért Vevő a teljesítési határidő késedelmes teljesítése esetén érvényesítheti, késedelmes naptári naponként. A napi késedelmi kötbér mértéke a szerződés szerinti teljes nettó ellenérték 0,5%-a / késedelmes naptári nap a késedelembe esés időpontjától a tényleges teljesítés napjáig. A késedelmi kötbér maximuma 30 naptári nap, az ezt meghaladó késedelmet Ajánlatkérő súlyos szerződésszegésnek tekinti, amely megnyitja számára a szerződés azonnali hatályú felmondáshoz fűződő jogát. - Meghiúsulási kötbér: A meghiúsulási kötbért Vevő abban az esetben érvényesíti, ha az Eladó olyan okból, amelyért felelős nem teljesít, illetve a teljesítés késedelme meghaladja a 30 naptári napot és Vevő a szerződést azonnali hatályú felmondással vagy elállással megszünteti. A meghiúsulási kötbér mértéke a szerződés szerinti teljes nettó vételár 20%-a. A meghiúsulási kötbér érvényesítése kizárja a késedelmi kötbér egyidejű érvényesítését. - Helpdesk kötbér: Ajánlattevő vállalja, hogy az általa biztosított helpdesk szolgáltatás keretében a jótállási időszak alatt, munkanapokon 8:00 és 16:00 óra között, közép-európai idő szerint (CET/CEST, azaz magyarországi helyi idő szerint) beérkezett hibabejelentésekre és üzemeltetéssel kapcsolatos megkeresésekre legfeljebb 3 (három) órán belül köteles elsődleges érdemi visszajelzést adni (azaz a megkeresést fogadni, értelmezni, a felhasználót tájékoztatni a megoldás irányáról vagy további szükséges lépésekről). Amennyiben Ajánlattevő a fenti reakcióidőt túllépi, úgy Ajánlatkérő jogosult alkalmanként nettó 300.000,-Ft összegű ún. „Helpdesk kötbért” érvényesíteni. A kötbér minden megkezdett késedelmes reakció esetére külön-külön alkalmazandó, de összesített mértéke nem haladhatja meg a szerződés szerinti teljes nettó vételár 3%-át. - Jótállás: A jótállás időtartama 3 év. A jótállás kezdő időpontja az almaválogató gépsor üzembe helyezésének és sikeres próbaüzemének napja. 12.) Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő - közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő -, valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő aláírási címpéldányát, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintáját egyszerű másolatban. (Ajánlatkérő kizárólag azon személyek aláírási címpéldányát, aláírási-mintáját kéri benyújtani, akik az ajánlatban dokumentumokat aláírnak, kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, vagy mint cégjegyzésre jogosult képviselő(k) meghatalmazást ad(nak) olyan személy(ek)nek, akik az ajánlatban meghatalmazottként írnak alá). Amennyiben az ajánlattevő, vagy az ajánlatban cégszerűen nyilatkozó erőforrást nyújtó gazdasági szereplő nem tartozik a 2013. évi V. törvény harmadik könyv harmadik részének (Gazdasági Társaság) hatálya alá, elegendő, ha az ajánlattevő, illetve az ajánlatban cégszerűen nyilatkozó erőforrást nyújtó gazdasági szereplő az ajánlathoz olyan két tanú aláírásával ellátott dokumentumot csatol be, amelyen szerepel ezen szervezet, vagy személy aláírása, és amely nyilatkozat alkalmas arra, hogy egyértelműen beazonosítható legyen a becsatolt nyilatkozatot aláíró jogosultsága. 13.) Ajánlattevő a szakmai ajánlata részeként köteles benyújtani a cégszerűen aláírt, a közbeszerzés tárgyára tett megajánlást tartalmazó nyilatkozatát a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott iratminta (ajánlati nyilatkozat) szerinti tartalommal. 14.) Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: Papp Lajos Zoltán, Lajstromszáma: 00097. 15.) Jelen felhívásban és a további közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.), a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Kormányrendelet, illetve a további vonatkozó jogszabályok előírásai irányadóak. A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre a Kbt-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 16.) Árfolyamok meghatározása: Az ajánlattétel során az ajánlattevőnek a különböző devizák magyar forintra, illetve euróra történő átszámításához az ajánlati felhívás feladásának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza-középárfolyamát kell alkalmaznia. Amennyiben valamely devizát az MNB nem jegyez, az adott deviza euróban kifejezett ellenértékét az ajánlattevő saját központi bankja által, a felhívás feladásának napján érvényes középárfolyam alapján kell meghatározni, és ezt követően az átszámítást az előzőek szerint kell elvégezni. A fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata során Ajánlatkérő az ajánlattevő által euróban megadott ajánlati árat az ajánlattételi határidő lejártának napján érvényes MNB deviza-középárfolyam alkalmazásával váltja át magyar forintra.