További információk
:
1.) Amennyiben a BT-36. pontban meghatározott időtartam vége a projekt fizikai zárását megelőző 60. napot követő időpontra esik, úgy a készre jelentési határidő a projekt fizikai zárását megelőző 60. nap. A projekt fizikai zárásának időpontja jelenleg 2026. március 31. Amennyiben ezen időpont megváltozna (meghosszabbításra kerül), arról Ajánlatkérő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja nyertes Ajánlattevőt. A projekt fizikai zárásának időpontjának a változása a szerződés módosulását okozza, így az nem minősül szerződésmódosításnak. Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy a fenti módosulás esetén sem haladhatja meg a készre jelentési határidő a BT-36. pontban meghatározott időtartamot. Ajánlatkérő tájékoztatja a Gazdasági Szereplőket, hogy a Ajánlatkérő jelen eljárást a Kbt. 53.§ (5) bekezdése alapján folytatja le (feltételes közbeszerzési eljárás). A szerződés hatálybalépésének Kbt. 135. § (12) bekezdésével összhangban kikötött feltétele, hogy amennyiben a Vállalkozási Szerződés 2025. március 15. napjáig nem lép hatályba abban az esetben a Felek szabadulnak a kötelemből. 2.) Ajánlatkérő eleget téve a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megvizsgálta a további részajánlattétel lehetőségét, egyrészt megvizsgálta, hogy a beszerzés tárgyának a jellege lehetővé teszi-e a további részekre történő ajánlattételt. Az új oktatási épületrész, a meglévő földszint + három emeletes oktatási szárny kibővítésként kerül megvalósításra egy két szintes - földszint + I. emelet - tanműhely szárnnyal, amelyet a meglévő oktatási szárnnyal egy földszintes nyaktaggal kötünk össze. Az új épületszárny nettó alapterülete 2453,28 m2, 9,28 m számított építménymagasságú, 12,62 m gerincmagasságú, 67,46 m-es hosszúságú épület. Az új épület egyik oldali határoló fala a meglévő oktatási épületekhez közel, 13,31 m-re kerül kialakításra, illetve 8,39 m-es nyaktag épületrésszel kapcsolódik hozzá. Az új épület szemközti határoló falától 7,74 m illetve 5m-re helyezkedik el, egy belvárosi forgalmas belterületi útszakaszt elválasztó telekhatáron elhelyezkedő kerítéstől. Az épület határoló falának közvetlen környezetében kerül kiépítésre a 1.422 m2 térburkolat kialakítása, gyepesítés, térvilágítás, környezetrendezés mellett. Az új épület homlokzati falától 22, 75m távolságra található a szintén forgalmas Bán utca . A telek területén kerülnek kiváltásra, átépítésre és bővítésre a közmű vezetékek ( víz-, szennyvíz-, elektromos áram-, gázvezetékek ), melynek egy része az új épületrészt, másik része a meglévő épületek ellátását biztosítja. Az épület alapozása gépi földkitermeléssel és nagymennyiségű cölöpalapozással készül, a felszín alatti kb. 7-10 méteres mélységben. Az emeleti helyiségek felett a tetőszerkezet főtartói ~2,5-3,5 m-enként elhelyezett, tetősíkban futó HEB240 és HEA160 szelvényű acél gerendák, melyek az épület hossztengelyének irányában elhelyezkedő vasbeton szerkezetekre támaszkodnak. Az épület tetőszerkezetét alkotó gerendákat kizárólag daruval lehetséges beemelni, valamint az aula födémszerkezetét maradéktalanul nem lehet a leendő épületen belülről felállítani. A jogszabályi előírások alapján a daru illetve a cölöpalapozást végző gépek hatósugarában nem lehet munkát végezni, ott nem tartózkodhatnak illetéktelenek (főleg nem egy más vállalkozó dolgozói) így esetünkben a mindkét irányban rendelkezésre álló szűk oldalirányú területen egy másik vállalkozó részére átadott munkaterületen nem lehet jogszerűen munkát végezni. Abban az esetben amennyiben Ajánlatkérő élne a részajánlattétel biztosításának lehetőségével (épület építési terület-környezete építési terület) abban az esetben két, közel koncentrikus munkaterületet alakítana ki, melynek a középső részén az új épület építési munkaterülete a közúttól/közterülettől teljesen elzárt területen helyezkedne el. Az építendő épület munkaterületének megközelítését (ide értve az anyagszükségletet folyamatos biztosító tehergépjárműveket, darukat, mixer betonszállító gépjárművek, cölöpalapozó fúrógépeket, stb) kizárólag egy másik, független vállalkozó részére átadott munkaterületen keresztül lehetne végrehajtani. Figyelembe véve az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet vonatkozó 5. § (4) valamint 12. § (2) bekezdésér, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti előírások biztosításának előírásait valamint az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet 10. § foglalt előírásokat a részekre bontást jogszerűen nem megvalósítható. Feltételezve azonban, hogy a fentiekben részletezett jogi akadályokat Ajánlatkérő figyelmen kívül hagyja, megvizsgálta, hogy a szerződéshez kapcsolódó további körülmények így a gazdasági, műszaki és minőségi szempontok miatt nem ésszerűtlen-e az egyes részekre adott esetben különböző gazdasági szereplőkkel több szerződést kötni. Két különböző gazdasági szereplő - egyidejűleg foglalkoztatott munkavállalók esetében is- a jogszabályi előírások alapján egyenként köteles az építési munkaterületen az előzetesen számba vett egyidejűleg foglalkoztatott munkavállalók számára megfelelő étkező, pihenő és WC helyiségeket biztosítani. Az építési munkaterületen egyidejűleg munkát végző munkavállalók várható létszámához igazodó elsősegélynyújtó tárgyi feltételeket kell biztosítani mindkét munkáltatónak. Az építési munkaterület villamos hálózati lecsatlakozásának, valamint ideiglenes villamos hálózatának tervezéséről, szabványos kivitelezéséről a mindkét vállalkozónak külön gondoskodnia kell. Az épület kivitelezését végző vállalkozó a helyszínre szállított építőanyagát helyhiány miatt csak a részére átadott munkaterületen kívül (adott esetben közterületen) tudja tárolni. A munkafolyamatok végzése során, külön gondoskodni kell a távoli depónia helyről a kivitelezés helyszínére történő beszállításáról /bepakolásáról, mely szintén nagyon jelentős plusz kiadást eredményez, jelentősen növeli a vállalkozói díjat. Mindkét munkaterület körülhatárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell. A fentiek alapján Ajánlatkérő arra a megállapodásra jutott (figyelembe véve a Kúria Kfv.IV.37.789/2018/5. számú ítéletét), hogy nem csak a beszerzés tárgyának jellege nem teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, hanem a szerződéshez kapcsolódó gazdasági szempontból is a felesleges plusz költségek felmerülése miatt a részekre bontás a gazdasági észszerűséggel összeegyezhetetlen.