További információk
:
A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont a) alpont tekintetében az alábbiakat szeretnénk kiemelni: A közbeszerzési eljárás előkészítése során (2024 tavaszán) ajánlatkérő a legnagyobb gondosság mellett sem láthatta előre, hogy háromnegyed évvel később, 2025. február 25. napjától – az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról szóló 2/2025. (II. 24.) NGM rendelet rendelkezései alapján – Társaságunk tulajdonosi joggyakorlója megváltoztatásra kerül. A szerződés időtartamának módosítását alapvetően indokló körülmény, a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás előre nem láthatóságát támasztja alá az is, hogy a hivatkozott GFM rendelet módosítása a hatályba lépést megelőző napon került kiadásra, az a szerződő felek által előzetesen nem volt ismert, egy ilyen változásra a legnagyobb gondosság mellett sem lehetett felkészülni a közbeszerzési eljárás előkészítése során figyelemmel arra is, hogy a tulajdonosi joggyakorló személye a közbeszerzési szerződés megkötéséig egyszer sem változott, ajánlatkérő tulajdonosi joggyakorlója a megalapításától kezdődően a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt, a 2025. februári módosítást megelőzően a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2026. december 31. napjáig volt kijelölve mint tulajdonosi joggyakorló. A tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás alapján a megváltozott tulajdonosi igények megismerésére csak a minisztériumok közötti átadás-átvételi folyamatot követően volt lehetőség. Általánosságban elmondható, hogy a tulajdonosi joggyakorló általi elvárások, iránymutatások alapvetően kihatással vannak a tulajdonosi joggyakorlás alatt álló társaság(ok) HR és szervezetfejlesztési stratégiájára, erre tekintettel – jelen esetben is – szükségessé vált azok alapvető felülvizsgálata, melynek eredményeképpen azok átdolgozására, kiegészítésére került sor. Ezen időszak alatt a társaságnak nem volt lehetősége egyedi megrendelések kiadására, az egyedi megrendelések eredetileg tervezett üteme nem volt tartható, és az ütemezés valamint a korábbi lehívások alapján Társaságunk a szerződés időbeli hatályának lejártáig a Keretösszeg lehívási kötelezettségét nem tudta kimeríteni. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás során – figyelemmel az NKOH által is támasztott elvárásra – a szerződésben 70%-os kötelező lehívási kötelezettséget kellett ajánlatkérőnek vállalnia. A fenti körülmények alapján ajánlatkérőnek nem volt lehetősége a lehívási kötelezettséggel érintett rész vonatkozásában sem kimeríteni a keretszerződést egyedi megrendelésekkel, így – amennyiben a szerződés hatályának meghosszabbítására nem került volna sor – olyan kifizetést kellett volna teljesítenie, amelyhez nem kapcsolódik teljesítés a Vállalkozó részéről. Ez nem felelt volna meg sem az ajánlatkérő működését biztosító támogatási szerződés előírásainak, sem a felelős közpénzgazdálkodás alapelvének. A Felek között létrejött szerződés egyebekben megfelel Társaságunk igényeinek, így Társaságunk beszerzési igényét – figyelemmel a Kbt. 2. § (4) bekezdésében rögzített hatékony és felelős gazdálkodás közbeszerzési alapelvére is – a szerződés módosításával – a szerződés időtartamának 6 hónappal történő meghosszabbításával – lehetett a legköltséghatékonyabban, továbbá a jogszabályoknak és ajánlatkérőre vonatkozó egyéb szabályoknak megfeleltetve kezelni. Ajánlatkérő – megismerve a minisztériumi átadás-átvételt követően az új tulajdonosi joggyakorló elvárásait – ütemezte a szerződésből megrendelni kívánt feladatokat – szintén figyelembe véve a hatékony gazdálkodás elvét – megállapította, hogy kizárólag a szerződés időbeli hatályának 6 hónappal történő meghosszabbítása esetén kerülhet sor a szerződés lehívási kötelezettséggel érintett részével megegyező mértékű megrendelések kibocsátására. Ennél rövidebb időtartamú hosszabbítás esetén ajánlatkérő továbbra sem felelt volna meg a felelős és hatékony gazdálkodás elvének, így megsértette volna mind a Kbt. 2. § (4) bekezdése, mind az Alaptörvény 37. cikke szerinti alapelveket, és az államháztartási jogszabályokból következő előírásokat (melyek alapján kifizetésre csak a teljesítés igazolását követően kerülhet sor, melyre a teljesítés hiánya miatt jelen esetben nem lett volna lehetőség összhangban az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 38. § (1) bekezdésében foglaltakkal), továbbá ezen összeget – az ajánlatkérő alapvető működését biztosító – támogatási szerződésből sem lett volna lehetősége elszámolni. Megrendelő a korábban részletezett körülményekre való tekintettel hosszabbította meg a szerződés időbeli hatályát 6 hónappal, ugyanis a keretösszeg 70 %-os felhasználásához szükséges további 6 hónap időtartam. A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont b)-c) alpontok tekintetében elő kívánjuk adni, hogy a módosítás ezen feltételeknek is megfelel, hiszen a szerződésmódosítás nem érintette sem a szerződés jellegét, sem pedig az ellenértéket, kizárólag a szerződés időbeli hatálya került meghosszabbításra 6 hónappal annak érdekében, hogy Társaságunk – már a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változást követően megismert tulajdonosi joggyakorló HR és szervezetfejlesztési koncepcióval kapcsolatos elvárásainak megfelelő – érdemi teljesítést tartalmazó feladatokkal merítse ki legalább a keretösszeg 70%-ának megfelelő összeget.