További információk
:
1.) A hiánypótlás a Kbt. 71.§ rendelkezéseinek megfelelÅen biztosított. Ha a hiánypótlással az ajánlattevÅ az ajánlatban korábban nem szereplÅ gazdasági szereplÅt von be az eljárásba és e gazdasági szereplÅre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, ajánlatkérÅ nem rendel el újabb hiánypótlást. 2.) Az alkalmassági feltételek és elÅírt igazolási módjuk a minÅsített ajánlattevÅk hivatalos jegyzékébe történÅ felvétel feltételét képezÅ minÅsítési szempontokhoz képest szigorúbb! 3.) AjánlattevÅnek az ajánlatban csatolnia kell az EKR-ben rendelkezésre álló elektronikus űrlapként a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát. 4.) AjánlattevÅnek csatolnia kell nyilatkozatát a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja tekintetében. A nyilatkozatokat nemleges tartalom esetén is meg kell tenni. 5.) Ha ajánlatkérÅ az összegzésben a második legkedvezÅbb ajánlatot tevÅt is meghatározza, úgy az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következÅ legkedvezÅbb ajánlatot tevÅvel köti meg a szerzÅdést. 6.) Az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként meg kell, hogy feleljen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. 7.) AjánlatkérÅ alkalmazza a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározottakat. 8.) FelelÅsségbiztosítás: Építési-szerelési biztosítás elÅírt kárérték limitje: 1 milliárd Ft/esemény, 2 milliárd Ft/év. TervezÅi felelÅsségbiztosítás elÅírt kárérték limitje: 100.000.000 HUF/esemény, 200.000.000 HUF/kárév. 9.) AjánlatkérÅ alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját (Kbt.75.§ (6)bek.). 10) AjánlatkérÅ a tárgyi eljárást a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján feltételes közbeszerzésként folytatja le. AjánlatkérÅ Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 253. § (3) bekezdése, illetve a 254.§ (3)-(4) bekezdései alapján az alábbiakat rögzíti: A Kbt. 53. § (5) bekezdésére tekintettel az eljárás eredményességének vagy a szerzÅdés megkötésének feltétele az állami beruházásokért felelÅs miniszternek a legkedvezÅbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenÅrzést tartalmazó véleményének olyan tartalommal történÅ rendelkezésre állása, mely az eljárás eredményessé történÅ nyilvánítását vagy a szerzÅdés megkötését nem akadályozza. A költségellenÅrzést tartalmazó vélemény hiánya, vagy annak tartama – adott esetben – a Kbt. 131. § (9) bekezdése szerinti körülménynek minÅsül. Amennyiben a miniszter a 2024. évi LXXIV. törvény 253 § (3) bekezdése szerinti költségellenÅrzésre vonatkozó véleményét, az ajánlatkérÅ által a legkedvezÅbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 45 napon belül, vagy a Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a következÅ legkedvezÅbb ajánlatot tevÅnek minÅsített ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 25 napon belül nem adja meg az ajánlatkérÅ számára, a szerzÅdés megköthetÅ. 11) A nyertes ajánlattevÅ a próbaüzem tekintetében együttműködési megállapodást köteles kötni az üzemeltetÅ Debreceni Vízmű Zrt.-vel a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott tervezet szerint. A próbaüzem során felmerülÅ normál üzemi költség az üzemeltetÅt, míg az ezen felül jelentkezÅ költségek Vállalkozót terhelik, melyek megfizetésére Vállalkozó az üzemeltetÅ felé köteles. A normál üzem és a normál üzemen felüli költségek fogalmát a megállapodástervezet tartalmazza. 12) A gazdasági, műszaki és minÅségi, illetve a szerzÅdés teljesítésével kapcsolatos szempontok vizsgálata során AjánlatkérÅ megállapította, hogy a közbeszerzés egy részére történÅ ajánlattétel nem egyeztethetÅ össze a műszaki és gazdasági ésszerűséggel. A beszerzés tárgyát képezÅ két fÅ létesítmény elemei a műszaki és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve csak együttesen valósíthatók meg ugyanis csak ebben az esetben tud teljesülni az elvárt minÅségű szürkevíz. A tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény megvalósulásának eredményeképpen elÅállított szürkevizet az ipari szereplÅk a saját vízigényeik teljes vagy részleges biztosításához használják fel, amely szürkevíz felhasznált mennyisége és minÅsége befolyásolja a közcsatornába közvetlenül, vagy közvetve kibocsátott technológiai szennyvíz mennyiségét és minÅségét, ezáltal a beszerzés másik fÅ létesítményét, az ipari szennyvíztisztító teleprész tisztítási technológiáját is befolyásolhatja. Az ipari szennyvíztisztító telep technológiai elemei és a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény technológiai elemei egymástól mennyiségileg és minÅségileg is függenek, ami abból adódik, hogy a két létesítmény csÅvezetékekkel összekötött. Az ipari szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvíztisztító telep rács és homokszűrt szennyvizét használja a szükséges mértékben, a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítmény pedig a kommunális utóülepített szennyvizet. Ennek hatására a létesítmények elemei és egyúttal a technológiai méretezésük, műszaki tartalmuk elválaszthatatlan egymástól. Mind az ipari szennyvíztisztító létesítményelem, mind pedig a tisztított szennyvíz újrahasznosító létesítményelem a meglévÅ kommunális szennyvíztisztító telep bÅvítéseként valósul meg, így csak egy engedélyezési eljárás keretében kezelhetÅ, ugyanis fennállna annak a lehetÅsége, hogy a létesítményelemek elkészültét követÅen a kommunális szennyvíztisztító telep üzemeltetési engedélyét módosítani kellene. Engedélyezési oldalról tehát nem választható le egyik létesítményelem sem a meglévÅ szennyvíztisztító teleprÅl, mivel a beérkezÅ és elfolyó szennyvíz mennyiségi és minÅségi paramétereit a létesítményelemek működése alapjaiban határozza meg az elvezetett kommunális szennyvízzel és a visszavezetett nagy mennyiségű csurgalékvízzel együtt. A meglévÅ kommunális szennyvíztisztító telep kapacitás-helyreállító fejlesztése és az újonnan létesülÅ tisztított szennyvíz továbbtisztító létesítmény funkcionálisan szorosan összekapcsolódó egységet képeznek, ezért a két beruházási elem egymástól el nem választható módon függ össze műszaki-technológiai és üzemeltetési szempontból egyaránt. A továbbtisztító létesítmény kizárólag a meglévÅ szennyvíztisztító telep által elÅállított tisztított szennyvizet fogadja, így a továbbtisztítási folyamat megbízható működésének alapfeltétele a meglévÅ tisztítótelep kapacitásának és technológiai hatásfokának helyreállítása és biztosítása. A meglévÅ telep fejlesztése nélkül nem garantálható az olyan vízminÅség és hidraulikai stabilitás, amelyre a továbbtisztító technológia tervezhetÅ, illetve hosszú távon üzembiztos módon működtethetÅ. 13) Jelen eljárás kivitelezésre és tervezésre irányul, mely eljárástípus alkalmazhatóságának kivételessége megalapozott a következÅk szerint. AjánlatkérÅ az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet és a Déli Gazdasági Övezet, mintegy 1100 ha nagyságú területét befektetési célú, ipari parki funkciót betöltÅ hasznosításra szánja. Az ide betelepülÅ ipari szereplÅk a gyártási folyamataik során jelentÅs mennyiségű vizet használnak, melyet Debrecen Megyei Jogú Városa Magyarországon elÅször és egyedülálló módon – az ivóvíz felhasználását minimálisra csökkentve - tisztított szennyvízzel, úgynevezett szürkevízzel kívánja biztosítani, ezzel nagymértékben elÅsegítve a fenntartható vízgazdálkodást. Az ipari szennyvizek szakszerű és korszerű kezelésének biztosítására új szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia megvalósítása érdekében jelen eljárás keretében ipari szennyvíztisztító teleprész fejlesztése, továbbá egy tisztított szennyvíz újrahasznosító teleprész létesítése szükséges. A fejlesztéssel kapcsolatos létesítmények tervezése és kivitelezése nem választható el egymástól, mert a tervezés során meghatározott technológiai és műszaki megoldások alapvetÅen befolyásolják a kivitelezés folyamatát és annak minÅségét. Az ilyen típusú fejlesztések során nem standard, kvázi késztermék, vagy tipizált technológiai sor adja a műszaki tartalmat, hanem a kivitelezÅ cég tudja/képes a helyszínre – jelen esetben víz-szennyvíz adottságokra (mennyiség és minÅség) – megtervezni a létesítményeket. Egy rendkívül komplex technológiákat igénylÅ építmény, mely esetében nagy valószínűséggel fennáll a lehetÅség, hogy az építési munkálatok során felmerülÅ problémák és kihívások megoldása az eredeti tervek módosítását teszi szükségessé, amit a tervezÅkkel való folyamatos konzultációval lehet hatékonyan kezelni. A tervezési fázisban figyelembe vett az ipari parkokba betelepülÅ befektetÅk felé a hasznosított szürkevíz minÅségére tett szerzÅdéses vállalások, környezeti, jogszabályi és fenntarthatósági szempontok csak akkor érvényesülhetnek maradéktalanul, ha a kivitelezés is ezek mentén zajlik. A fejlesztés során a meglévÅ működÅ szennyvíztisztítótelep egyéb funkcióinak folyamatos üzemelését biztosítania kell a kivitelezés ideje alatt is, így annak zavartalan működése sokkal jobban biztosítható, ha minimális organizációval egy szereplÅ végzi mindkét feladatot. Az integrált megközelítés biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon is megbízhatóan és gazdaságosan működjön, mivel a tervezési és a kivitelezési feladatok egy kézben történÅ összpontosulása minimalizálja a késedelmeket és a költségtúllépések kockázatát, ami mindkét fél számára kedvezÅ eredményt biztosít. A fenti túlmenÅen a Kormány a fejlesztést a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakításával összefüggÅ közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentÅségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérÅl szóló 75/2015. (III. 30.) Korm.rend. kiemelt beruházásnak minÅsítette, mellyel együtt a rendelet 6. melléklet 9. pontjában foglalt táblázatban felsorolt egységes országos vetületi rendszer (EOV) szerinti koordináták által lehatárolt, fejlesztéssel érintett terület esetében sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazását is biztosítja.