Leírás
:
Jelen szolgáltatás kizárólag az alábbi táblázatban részletezett Csenger OBVI egyedi szoftverekre (a továbbiakban: modulok) terjed ki: 1. FŐNIX Időrend Modul 2. FŐNIX Graf alapú útvonaltervező 3. SAFE 2.0 SAFE2 Applikáció Csenger verzió 4. FACE DETECTION KIOSZK, SAFE 5. CSENGER ONLINE AI Speach to text 6. KIOSZK 2.0 KIOSZK2 applikáció 7. CSENGER ONLINE Mobil App (IOS, ANDROID), SMS szerver, KONA GPT 8. 3D Modell Főnix -3D ÉPÜLET- Kamerarendszer - Ftt.i óra integráció 9. FŐNIX Katasztrófa Applikáció 10. FŐNIX Befogadás irányító rendszer 11. NAVIGATOR Szolgálat-, gépjármű, személybeléptető és előjegyző rendszer A fent megjelölt modulok tekintetében funkcióbővítési és egyéb működési feladatok keretében Nyertes Ajánlattevő évente 480 mérnök-munkanap terjedelemben végez szoftver fejlesztési feladatokat Ajánlatkérőnél felmerült igények alapján havonkénti (40 mérnök-munkanap) lehívással. A részletes szabályokat a közbeszerzési dokumentum részét képező műszaki leírás, szerződéstervezet, valamint annak mellékletei tartalmazzák A nevesített tényezők, közül az Ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a specifikus beszerzési tárgyból következően a kizárólagos jog áll fenn, az alábbi indokokra tekintettel: A) Kizárólag egy meghatározott szervezettel köthető meg a szerződés: A Kbt. az értelmező rendelkezései között nem határozza meg külön a kizárólagos jog fogalmát. Álláspontunk szerint a kizárólagos jog fogalmát, tartalmát erre tekintettel az anyagi jogi jogszabályi rendelkezések alapján kell megítélni. A törvény a kizárólagos jog esetében nem azt követeli meg, hogy egy személy vagy szervezet legyen csak képes fizikailag teljesíteni a szerződést, mivel ezen kritériumoknak csak azok a termékek és szolgáltatások felelnének meg, amelyek piacán nincsen verseny, hanem arról az esetről van szó, amikor a szerződést a kizárólagos jog fennállása miatt jogszerűen csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített fajtája. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga, hogy művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Az átdolgozás a mű minden olyan, az Szjt.-ben felsoroltakon túli megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származó más mű jön létre. Álláspontunk szerint a szerzői jogi szabályozás, így különösen a szerzői jogok védelmének egyik legalapvetőbb tétele, hogy kizárólag a szerző jogosult dönteni arról, hogy az általa létrehozott mű vonatkozásában engedélyez-e felhasználást. Amennyiben engedélyez meg kell határoznia, mely személyek, szervezetek számára milyen típusú felhasználást, milyen feltételekkel és tartalommal engedélyez. A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.950/2012/3. számú ítéletében kimondta, hogy a számítógépi program forráskódját a program fejlesztője (jogosultja) felhasználási szerződés, illetve annak erre vonatkozó rendelkezése hiányában nem köteles a felhasználónak átadni. A forráskód átadására jogszabályi kötelezettsége nincs a jogosultnak. A fent hivatkozott, jelen dokumentum 2. sz. mellékletet kepéző szerződés sem tartalmazott a Fővárosi Ítélőtábla szerinti kifejezett rendelkezést a forráskód átadására vonatkozóan, erre tekintettel a forráskód az KONASOFT Kft.-nél maradt. B) Reális alternatíva hiánya Ajánlatkérő a reális alternatíva hiányának bemutatása tekintetében hivatkozni kíván a Közbeszerzési Döntőbizottság D.164/12/2019.számú határozatára, melyben kimondta, hogy „(…) az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére - megállapította, hogy az szintén fennáll, hiszen az ajánlatkérőnek – a kizárólagos jog fennállása esetén – nem csak joga, hanem kötelessége is a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása, mivel bármely más, a versenyt akár korlátozott mértékben is biztosító eljárásfajta esetén nem lenne biztosított, hogy a szerződés a kizárólagos jog jogosultjával kerüljön megkötésre.” Ajánlatkérő beszerzési igényének a kizárólagos jog jogosultján kívüli más személy vagy gazdasági szereplő által történő teljesítése kizárólagos jogokat sértene. A FŐNIX rendszerhez képest, amelyet kifejezetten a fent hivatkozott közfeladatok ellátására hoztak létre, egy másik, ajánlatkérő közfeladatainak és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfelelő rendszer kifejlesztése több évet venne igénybe, valamint amíg egy új rendszer bevezetésre kerülne, addig ajánlatkérő, nem lenne képes a jogszabály által előírt feladatait ellátni, (és ennek során felmerülő további rendszerkiesésekkel, esetleges adatvesztéssel vagy egyéb anomáliákkal) indokolatlanul, megengedhetetlenül magas kockázatot vállalna. A FŐNIX rendszer terméktámogatásának beszerzése, a Főnix rendszer fenntartásának biztosítása helyett tehát egy másik, Főnix rendszerrel egyenértékű rendszer újbóli kifejlesztése, bevezetése összeegyeztethetetlen lenne a gazdasági észszerűséggel. C) A verseny hiánya A verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg tekintettel a fennálló szerzői jogok, és így a kizárólagos jogok védelmére. A szerződés kizárólagos jogok védelme miatt csak egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére. Amennyiben Ajánlatkérő a műszaki leírás szerinti feladatok tárgyában az ajánlattételre felkért gazdasági szereplőn kívül más gazdasági szereplővel kötne szerződést, a más gazdasági szereplő által történő teljesítés az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő előzőekben ismertetett kizárólagos jogait sértené.